eSense – Van der Bosch 6-4
Hatalmas téttel bíró összecsapáson sikerült győzedelmeskednie csapatunknak hétfőn este. A Van der Bosch ellen megvívott találkozón megszerzett három pontnak köszönhetően átvettük a vezetést a tabellán, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor innen már nem is csúszhatunk lejjebb a bajnokság befejezéséig. Győzelmünk értékét növeli, hogy jó játékkal sikerült 6-4 arányú sikert elkönyvelnünk egy olyan csapat ellen, aki a forduló előtt a megtisztelő negyedik helyen tanyázott.
Nagy öröm számunkra, hogy ebben a szezonban első alkalommal, szinte teljes kerettel készülhettünk a találkozóra. Egyedüli hiányzónk, elsőszámú kapusunk Zsolti volt, akit Tomi helyettesített. A megfélemlítő testalkattal bíró (130 kg izom, majdnem kopasz fejbőr és rendőri hivatás), hétköznapokon békés, két gyermekes családapa, már a 2009-es esztendőben is többször kisegített minket.
A nagy létszámnak hála debütánst is tudhattunk magunk között, Kázmér Laci idei első fellépésén jutott túl. Játékát nem érheti kritika, amit lehetett hozzátett a csapat teljesítményéhez. Egy biztos, fog Ő ennél még sokkal jobban is teljesíteni - számítunk is erre!
Az előző mérkőzéseken sajnos nem koncentráltunk kellően, és két ízben is futhattunk az eredmény után, még szerencse, hogy mindkét alkalommal sikerült fordítanunk. Tanulván a korábbi hibáinkból, ezen az estén igyekeztünk javítani teljesítményünkön. A második percben hatalmas helyzettel jeleztük, hogy most nem hagyjuk, hogy az ellenfél szerezze az első találatot. Hege ívelte előre a labdát, amire a büntetőterület közelében Jani érkezett. Előbb átemelte a kifutó kapus fölött, majd a visszahulló labdát a védőtől szorongatva fejjel próbálta kapura küldeni, ám az a lécen megpattanva kirúgást érően hagyta el a játékteret…
Ennyit az elpuskázott lehetőségekről, a következő percek igencsak hatékonyan teltek. A sorozattermelésnek hála hamarosan 3-0 arányú vezetés büszke tulajdonosainak mondhattuk magunkat.
Sormintánk a következőképpen alakult:
Elsőként szöglet után került az ellen kapujába a játékszer, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy utoljára „Bosch parancsnok egyik vérebét” érintette az. Ennek a gólnak azonban története van, lévén precíz mérnöki munka végeredményeként születhetett meg. Tudni illik ugyanis, hogy a szöglethez letett labda mögé Hege állt oda, majd a rövid felé nagy lendülettel érkező Taki védőjének lábát vette célba. Bonyolult matematikai képletek, trigonometrikus egyenletek peregte le szeme előtt, majd lézer célzású pontossággal, a Taki sebességétől kissé megzavarodott bekk achillesét vette célba, majd lőtt! A labda pedig a neki korábban precízen megtervezett utat bejárva, mandínerből vágódott a hálóba!
Gólszerző: Hege – bár Ő erről nagyon szerényen nyilatkozik.
„Az első gólom, amit hozzám írtatok az öngól volt (ezúton le is mondok róla). Oldalról jöttünk, én megpróbáltam a Taki lábára lőni a zsugát, de a menteni igyekvő védő elég szerencsétlenül próbált menteni, és a saját kapuját pókhálózta ki.” - Még szerencse, hogy mi, akik láttuk, tudjuk az igazságot, éppen ezért le is írom, hogy hivatalosan is Hegedűs a gólszerző!
Néhány perccel később Psiti szerzett labdát a felezővonalnál, majd a kilépő védő mellett is elvitte, így hatalmas terület nyílt a kontrára. Taki annak rendje és módja szerint érkezett is a baloldalon. Psiti hajszálpontos labdával ugratta ki a szélsőt, aki egy átvétel után a kilépő kapus mellett a hosszúba helyezett. Lássuk, miként emlékszik erre vissza „Horváth Feri”.
„Psiti szerzett a pálya közepén labdát. Jobb oldalon elindult két emberrel a nyakán, majd jó ütemben átpasszolta nekem. Én pedig kb. 8 méterről kissé balról a kapus mellett a hosszú sarokba elgurítottam.” - Kiváló, reméljük még sokszor láthatjuk ezt a mozdulatot!
Mint pedig azt mindannyian tudjuk: három a magyar igazság! – csakhogy a közhelyeknek se legyünk híján. Psiti kapott labdát a kapu előterében, egy igazítás után pedig már lőtt is. És ha Psiti lő, akkor az ellen már nem sok jóra számíthat. Lövése a megtett kilenc méter után szépen góllá is érett, a kapus alig bírta kikotorászni a hálóból.
Ezúttal sikerült tehát elkapnunk a fonalat a találkozó elején, ám azt is be kell vallani, hogy itt egy pillanatra el is ejtettük. Az ellenfél addig ritkán látott módon támadott, és bár azt nem mondhatjuk, hogy előtte nem voltak lehetőségeik, de szinte a semmiből sikerült szépíteniük. Bal szélen futott a VdB támadása, ahol is sikerült a csatárnak ellépnie őrzője mellől, ezt kihasználva pedig azonnal tüzelt, a labda pedig a hosszú alsóban kötött ki.
Ezen a megmozduláson kissé felpaprikáztuk magunkat és az egy találatukat rögvest kettővel toroltuk meg!
K. Balázs adhatta be oldalról a labdát. A középen testi erejének köszönhetően szépen pozíciót fogó Janihoz passzolt, aki finom megoldást választván, lehelet finom mozdulattal, sarokkal küldte a bal alsóba a bőrt. Újabb parádés gól került tehát a csapat neve mellé. Itt kell megemlíteni, hogy Janinak még legalább négy gólt kell szerezni ahhoz, hogy a szezont nullszaldósra hozza, hiszen jelenleg is –4-t mutat a rúgott, illetve kapott gólok száma a statisztika lapján…
Hamarosan ismét Jani tüzelhetett kapura, de lövése levágódott. Boschék hozhatták a labdát, ám Hege gyorsan megálljt parancsolt nekik. Megszerezte a labdát, majd egy igazítás után nagyjából 10-11 méterről óriási gól ragasztott a bal felsőbe!
„A második gólnál - amit teljesen normál körülmények közt szereztem - feltolt védekezés közepette a térfelük közepénél sikerült labdát szereznem, az átvétellel lépéselőnybe kerültem és ballal a bal felső sarokba zúdítottam a lasztit.”
Jánosunk egyébiránt a következő gólban is oroszlánrészt vállalt. Félpályánál visszafelé passzolt, de sajnos rosszul. A „Vérebek” lecsaptak az ajándékra, és az egy szem védővel könnyen elbánt a háromszoros túlerő, így máris 5-2 volt az állás.
Ráadásul a sorozatos cserék miatt igencsak feltolódott a csapat játéka, sok volt a támadószellemű játékos a pályán, ami megbosszulta magát. Tamás kidobása ellenfélhez szállt, és ismét hárman hozhatták, ismét csak egy védőre (ismét jómagam próbáltam hárítani), ismét ugyanaz lett a vége… 5-3.
A második félidőben kevésbé pörgött a játék, igyekeztünk sokat cserélni, fokozni a ritmust, de sajna a piros armada tudott háromról a négyre jutni. Védőnk kissé távol helyezkedett az emberétől (vajon ki…), aki lövésre szánta el magát. Sajnos így már nem sikerült blokkolni a kísérletet, amely ez által sikeresnek bizonyult, és máris csak egy volt a különbség a két csapat között.
Mivel ez már veszélyes közelségnek mutatkozott, lépnünk kellett. Szigorítottunk a védekezésünkön, aminek hamarosan meg is lett az eredménye, labdát szereznünk. Egyből a felezővonalra visszalépő Psitihez játszottunk, aki lefordult a védőjéről, majd az oldalvonalnál lerázott még egy védőt, és már csak a kapussal állt szemben. Középcsatárunk a lehető legbiztosabb megoldást választotta, és a másik oldalon üresen érkező Takihoz passzolt, akinek jobb dolga nem lévén már csak be kellett belsőznie az üresen tátongó kapuba.
A mérkőzés záró akkordjaként pedig megszületett a találkozó, feltehetőleg a forduló gólja, illetve mégsem. Történt ugyanis, hogy a kispályára behelyettesített jobbösszekötő pozíciójában Psitihez került a labda, aki fél fordulatból, elemi erővel suhintotta kapura a labdát. Lövése már csak sebessége miatt is beillett egy töréstesztnek: előbb a léc, majd a kapufa sikított fel fájdalmában. Értsd, a próbálkozás előbb a lécről a kapufára, onnan pedig a gólvonal mögé vágódott. Ami pedig a csavart jelenti a történetben, az az a csavar, ami a labdában volt. Éppen e miatt pattant egyből vissza a mezőnybe a laszti, csupán egy pillanatig tartózkodott gólt érő pozícióban. Ez sajnos pedig kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a mérkőzést közmegelégedésre dirigáló játékvezető ne lássa érvényesnek a találatot, pontosabban ne lássa találatnak… Hetedik találatunk érvényességében azért lehetünk bizonyosak, mert az alapvonallal egy vonalban készülődő játékosok tisztán látták, hogy a labda áthaladt a gólvonalon. Ezt később a bíró is elismerte.
6-4 arányban tehát győzedelmeskedett csapatunk, és ennek köszönhetően átvettük a veszetést a bajnokságban. A csapat teljesítményéről, a célokról pedig emígyen vélekedett az egyaránt duplázó Hege, illetve Taki:
Elégedett vagy a csapat, illetve a saját teljesítményeddel?
Hege: „Teljesen elégedett vagyok a csapat teljesítményével, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 4-3-ra megnyert meccs.
Hátrányba kerülés után sem adtuk fel, küzdöttünk, ami nagyon fontos a pályán, és sikerült nyerni.
A saját játékom azért hagy némi kívánni valót maga után. A helyzetkihasználásomon kellene javítani. Elég sok ziccert kihagyok. Viszont remélem a legutóbbi találatom megtöri a jeget és meccsenként 1-2 góllal hozzá tudok járulni a csapat találataihoz.”
Taki: „A csapat teljesítményével elégedett vagyok. A saját teljesítményre csak annyit, hogy próbálok minden meccsen betalálni és eddig össze is jött.”
Milyennek látod a csapat játékát, sikerült előrelépni az előző idényhez képest?
Hege: „Mindenféleképpen van változás az elmúlt szezonnal szemben, mégpedig pozitív
irányba. Néha kissé álmosan kezdünk, de aztán sikerül felébredni. A passzjáték is lehetne kicsit intenzívebb, egyébként szerintem semmi más különös dolog nincs.”
Taki: „Most már látom ki milyen képességekkel rendelkezik, ezáltal tudom, hogy kitől mit várhatok. Amit tudnak a társak, azt általában hozzák is. Értem itt a pontos passzoktól az eladott labdákon át az önzősködésig beleértve mindent. A múltkori meccs után, amikor felkaptam a vizet nem véletlen volt, hogy Psitivel veszekedtünk. De a Bosch elleni meccsen megvolt az eredménye. Két labdáját be is rúgtam. Úgyhogy a csapat szempontjából megértre.”
A lejátszott négy mérkőzés alapján mit gondolsz, mire lehet képes a csapat ebben a szezonban?
Hege: „Ha nagyjából tudjuk ezt a játékot folytatni, és kicsit csiszolni ezeken a dolgokon, akkor szerintem komoly eséllyel pályázhatunk az első helyre.
De azért ennyire ne szaladjunk előre, mindig lépésről lépésre haladjunk, és mindig az
aktuális meccsre koncentráljunk. Elvileg azt hiszem még egy komolyabb összecsapás van, a többi pedig könnyebbnek ígérkezik. De tudjuk, hogy valamikor a kötelező a legnehezebb.”
Taki: „Hogy mire lehetünk képesek. Csak az első hely az elfogadható. A többi az mind kudarc.”
Ennél jobb zárszót nem is lehet elképzelni…
Statisztika:
eSense – Van der Bosch 6-4
eSense: Tomi – Szabi, Hege, Balázs – Jani, Psiti
Csere: Taki, Wundi, K. Laci, K. Balázs, TakiLaci, O. Robi
Gólszerzők: Taki(2), Hege(2), Psiti, Jani
Nézőszám: -
